Reggel iszonyat kómásan keltem.Alig aludtam valamit este.Úgy ahogy felöltözködtem (értsd.:felvettem egy hosszú ruhát) és megtépdeltem hosszú szőke hajam és lófarokba fogtam.Kinéztem az ajtón,bár nem tudom mi értelme volt,hisz nem kopogtak,nem hallottam kint senkit.Körülnéztem és az ajtó mellett Castiel ült és aludt.Odaguggoltam mellé és felkeltettem.
-Hát te?Hogy kerülsz ide?
-Beszélni akartam veled,de nem nyitottad ki az ajtót.Leültem ide és párszor bekopogtam,de bealudtam.
-Miért,miről akartál beszélni?
-Ha lehet,ezt ne a folyosón tárgyaljuk meg.
(Ki kell magyaráznom a tegnap estét!Nem gondolhatja,hogy azzal a piócával kavarok!-Castiel)
-Oké,gyere be!
Megálltam a szoba közepén,ő pedig becsukta maga után az ajtót.
*Castiel*
Ki akartam magyarázni magam,de nem tudtam hogyan kezdjek neki.Hisz,ő azt mondaná "Engem úgy sem érdekel,hisz nem szeretlek!" akkor meg minek mondjam.De azért még is jobb lenne tisztázni a dolgokat.De nem tudtam.Csak néztem őt.Haja egy kicsit még kócosan állt,smink pedig egyáltalán nem volt rajta mégis....gyönyörű volt.Nézett nagy,kék,fáradt szemecskéivel,majd füle mögé tűrt egy kósza tincset,ami szemébe lógott.
-M-Mit nézel?-kérdezte zavarában.
-Ja,semmit.Csak elgondolkodtam.Miért zártad be az ajtót?
-Mert nem voltál mellettem.Trevor pedig ott van kint.Féltem,ezért bezártam az ajtót.
-Jól tetted!-mosolyogtam rá.
*Candy*
-És..öm..miről is akartál beszélni?
-Az..az végül is nem fontos.Hogy-hogy ennyire fáradt vagy?
-Ennyire látszik?
-Eléggé....
-Féltem.Féltem TŐLE.
-Értem.-ásított-Szerintem én megyek.Szia!
-Szia!
Kiment.Itt hagyott.Egyedül.Mikor tudja,hogy szükségem van rá.Szerettem volna odabújni hozzá,megölelni,de nem lehetett.Még az az egy lépés távolság is zavart,ami előbb kettőnk között volt.Csak ledőltem az ágyra és lehunytam a szemem.Hamarosan valaki benyitott.Meglepetésemre Alexy volt.
-Nem jössz reggelizni Can?
-Nem,nincs étvágyam.
-Mi bajod?Nem festesz túl jól!-guggolt le az ágyam mellé.-Trevor?
-Nem,de..honnan tudsz róla?
-Mindenki tud róla!Na,mondd csak el mi bajod?Fáj valamid?
-Igen.-ültem fel-Itt!-tettem ökölbe szorított kezem a szívemre.
-Csak nem összetörték?
-Hááát...Úgy is mondhatjuk....De inkább csak kifogyott a szeretet..
-Mert mindig csak adsz!Na gyere,had öleljelek meg!-ült le mellém és magához szorított.Szorosan hozzábújtam és elkezdtem sírni.Alexy csak ölelt,hajamat simogatta és nyugtatott.Jól esett,hogy most szeretet KAPOK,de én inkább Castieltől akartam szeretet és ölelést kapni.Észre sem vettem,hogy olyan közel bújtam a fiúhoz egyre jobban,hogy már az ölében ültem.e ő nem bánta.Alexy még a leggonoszabbakkal is kedves és barátságos volt.Lassan felemeltem fejem és belenéztem a rózsaszín kontaktlencsés szemekbe.Rám mosolygott.Felhúzott az ágyról és elcipelt a fürdőbe.
-Mit látsz a tükörben?
-Egy bőgőmasinát akinek semmi életkedve nincs.Meg téged.
-Én tudod mit látok?Egy lányt,akinek össze van törve a szíve és csak egy fiú tudja megragasztani.Ugye jól gondolom?
-Igen,te a vesékbe látsz!
-Akkor próbálj meg boldog lenni!Mutasd meg,hogy nem vagy tiszta depi emiatt!
-De nem akarok happy lenni,én depi akarok lenni!-nyafogtam-Különben is,semmi okom boldognak lenni!
-Túl makacs vagy!Legalább próbálj meg boldognak lenni!
-Nem akarok!Nem akarnál reggelizni menni?-feleltem kissé indulatosan.
-Jó ötlet!Gyere!-rángatott és egy pillanat alatt az étkezőben voltunk.
-Nem vagyok éhes!-fontam össze mellkasom előtt a kezem.
-Azért nem árt ha eszel!-szólt Minnie.
Végül rávette,hogy egyek egy-két falatot,de nem volt sok kedvem hozzá.Már enni sincs kedvem.Lehet,hogy ez a frontos hatása,de fene tudja.
Minnie addig nem hagyott békén egész edzés alatt,amíg meg nem ígértem,hogy kimegyek majd én is a medencéhez.Csak kiültem egy napozóágyra és néztem ki a fejemből.Hamarosan Nathaniel csatlakozott mellém és Alexy mellé.Egy jégkását nyomott a kezembe,majd valamin elkezdtek vitázni a kék hajú fiúval.Szememmel keresni kezdtem Castielt.Hamar meg is találtam,Debora társaságában.Keserű arccal elfordítottam a fejem.
*Castiel*
Candy ma nagyon szomorúnak látszott.Remélem nem én vagyok az oka.
Debora mellettem csak beszélt és beszélt.Azt hitte figyelek rá,csak mert felé fordítottam a fejem.Valójában Candyt néztem.Összehúzta magát,mint egy kiscica és csöndben e
itta a jégkását.Engem inkább Nathaniel ottléte zavart.Hamarosan valamelyik lány behívta a vízbe,ahol hamar el is tűnt a víz alatt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése