1. Én,akinek a neve egy cukorka..

Igen,nekem valóban azt jelenti a nevem,hogy cukor.Vagy is Candy a nevem.Nem tudom,hogy jutott eszükbe ez a név,de már mindegy is.A lényeg,hogy Candy. Apával élek,aki (mivel repülőgép-pilóta) nagyon keveset van otthon,így megszoktam az egyedüllétet.Lássuk mit kell még rólam tudni...Ja igen!Szőke hajam van,ezért gyakran kényeskedőnek és hülyének néznek.

Pedig ez nem így van!Mindig jeles tanuló voltam és még a jég hátán is megélek.Mint már említettem apa pilóta,így amikor anya meghalt meg kellett tanulnom gondoskodni magamról.De most ennyi lenne,mert elkések a suliból,már az első nap.Most költöztünk új suliba,így nem akarok rossz pontot szerezni már az elején.Mindig én voltam a kis angyal,most remélem találkozom valakivel aki kihozza belőlem a rosszabbik oldalamat is...

Amint beértem a suliba egyből a terembe mentem.Egyből a szárnyai fogadott egy lila hajú lány,akit Violának hívtak.Az óra elkezdődött és a többi fiú az osztályból még a tanár előtt beslisszolt az osztályba.Egy fiú egyből bevágódott mellém.Vörös hajú és szürke szemű volt.
-Szóval te vagy az új lány?A fene hitte volna,hogy ilyen dögös lesz az új osztálytársunk!
-Castiel!-kiáltotta egy fehér hajú,felemás szemű srác.-Ne mássz rá rögtön szegénykére,még a nevét sem tudod!
Tehát Castiel a srác neve.Látszik,hogy pénzes bajkeverő.
-És akkor mi van?
-Ne is törődj vele,minden csajra rámászik!-fordult hátra egy szép,fehér hajú lány.-Rosalia vagyok!Ez a barom pedig amint hallottad Castiel,a fehér hajú haverja pedig Lysander. Neked mi a neved?
-Candy vagyok.Candy Wings.
Az egész osztály hangos röhögésben tört ki,kivéve Violát és Rosaliát.
-Na,ilyen se volt még!Szárnyas cukorka!-röhögött egy szőke cicababa.
Kezdett elegem lenni az egészből.Amikor bejött a tanár egyből mondta,hogy mutatkozzak be,meséljek magamról.
-Candy Wings vagyok.-itt újabb röhögés tört ki az osztályon,habár a tanárnő próbálta lecsendesíteni őket,nem nagyon ment neki.-Apával most költöztünk ide.Apa pilóta,így amióta anya meghalt szinte én gondoskodom magamról,mert apa sosincs otthon.-itt az osztály mélyen hallgatott.-Mindig színötös tanuló voltam.Nagyjából ennyi.
-Köszönjük!Az osztálytársaival majd megismerkedhet a szünetben.
A szünetben a többiek kérdezgettek anya haláláról,de én nem mondtam róla semmit.Délután,mikor vége lett a tanításnak fáradtan ballagtam hazafele...