7.rész Buli és egy részeg egér

Edzés után vásárolni mentünk.Estére elterveztük,hogy mi bizony szombat este bulizni fogunk.Órákig próbálgattam a ruhákat,míg végre találtam egy szettet amibe beleszerettem.Jó,nem igazán szett volt és talán kicsit furcsa így összerakva,de nekem nagyon tetszett.Egy szürke,cicás fölső,galaxys nadrággal.Én pedig szokásomhoz híven sok kiegészítővel fogom színesíteni.Minnie pedig egy pöttyös kis ruhát választott magának.Otthon hamar elkészültünk.A barátnőm tényleg úgy nézett ki,mintha a rajzfilmből lépett volna elő.Halvány pirosítót tettünk magunkra,Min pedig kihúzta szemceruzával a szemét.

Me

Minnie

-Kész,indulhatunk!-mondta,majd kiléptünk az ajtón és elindultunk kedvenc szórakozóhelyünkre.
Odaérve egyből 2 koktélt is legurított a kis barátnőm,majd az egyik üres boxba tereltem,ahol én is ittam.Jól éreztük magunkat,ittunk (Min nem is keveset) táncoltunk.Amikor a barátnőm már csak tántorgott úgy döntöttem ideje hazamennünk.Végül csak felállítottam ülőhelyzetéből és elindultunk.
-Már megint te?-förmedtem rá Castielre akivel ismételten összefutottunk.
-Ne kísérjelek haza titeket?-kérdezte a hullarészeg barátnőmet látva.
-Nem ártana.Ha annyira akarod!-mondtam,majd elindultam.A barátnőm
teljesen kiütötte magát és kis termete ellenére nagyon nehéz volt. Castiel egyszerűen megfogta és a vállára kapta a lányt és úgy vitte.
-Kösz!-mondtam egy kis idő után.
-Miért vagy ilyen velem?
-Ezt hogy érted?
-Nem vagy túl kedves,pedig az ember ezt nézi ki belőled.
-Pont az a célom.A magadfajták nem kedvelik a távolságtartó csajokat és nem futnak utánuk.Jól gondolom?
-Igen,túl jól ismered a  magamfajtákat!
-Igen,sajnos...-jelentettem ki egy kicsit szomorúan.
Hazaértünk és én átvettem a barátnőmet,majd bementem a házba.
-Megyek és valahogy kijózanítom!Szia!-köszöntem el.
-Szia!-mondta,majd átment a szomszédos házba.
Másnap reggel kómásan felébredtem és átmentem a vendégszobába,ahova letettem este Minit.Egy vizes rongyot dobtam az arcára,amire rögtön felkelt.
-Hagyj már!Fáradt vagyok!Egyáltalán hogy kerültem ide?
-Kiütötted magad és Cast hazaszállított a vállán,mert megkértem.Na,maradj,lemosom a sminked,mert teljesen elkented!
-Ne már!Te jézus,milyen lehettem részegen!
-Kissé elviselhetetlen,de milyen barát lettem volna,ha otthagylak?-nevettem,miközben a sminkjét mostam le.-De legalább jól éreztük magunkat!
Lementem kaját készíteni.Rántottát csináltunk.Én sütöttem a kis fekete hajú,kócos barátném,pedig a paradicsomot vágta fel.Reggeli után kicsit rendbe raktuk a lakást és elkezdtünk sorozatokat nézni.
Másnap a suliban hagytam Minniet barátkozni én pedig inkább csak ültem.Korán beértünk,még alig volt valaki a suliban.Ő intézte a beiratkozási papírjait én pedig a teremben ültem é tanultam. Belemerültem a tanulnivalómba,amit valaki megzavart.Forró leheletet éreztem a nyakamon,majd puha ajkak súrolták az arcom.Ijedten néztem hátra,de szembetalálkoztam egy ködszürke szempárral.Arcunkat,csak centi választotta el egymástól.A szívem hevesen kezdett verni,pedig ez csak Castiel volt...

6.rész Laza szombat egy váratlan látogatóval

A csajok reggel hamar elkészültek és haza mentek,kivéve Minniet.Ők úgy is most költöznek a városba (és osztálytársak leszünk :3 ) így jobb volt nálam,mint a káoszban.Felöltöztünk kedven hétvégi öltözetünkbe: egy nagy,bő kockás ing é egy sort,ami bugyinak is elmehetne.Ő lent készítette össze a nasijainkat (a legjobb cuccokat természetesen elrejtettem magunknak) én meg fönt kerestem egy jó kis filmet.Alig,hogy beléptem a szobába,az ablakon kopogás hallatszott.Tudtam,hogy Cast az,de nem nyitottam ki.
-Canny!Nyisd ki,mert betöröm!-majd az ablakhoz léptem és kinyitottam.A srác feltűnően végigmért,majd megnyalta a szája szélét.
-Mit akarsz?
-Nincs jobb dolgom,így úgy gondoltam eltölteném nálad a napot!
-Amúgy sem egyeznék bele,de most még Minnie is itt van!Na,lehet elmenni!
-Még mit nem!Van itt egy másik olyan lány is aki olyan kis csini mint te?-kérdezte perverz vigyorral.
-Igen.Na,takarodj!-kiabáltam,majd az ajtó kinyitódott és belépett a barátnőm,akin még rövidebb ing volt mint rajtam.
-Öhmm...helló?-kérdezte zavarában a fekete hajú barátnőm.
Minnie egy kis alacsony lány volt,fekete hajjal amiben egy piros kis tincs volt.Mindig magabiztos volt,kivéve,ha találkozott egy fiúval.A suli legnépszerűbb lányainak egyike volt,de ez a hírnév sosem ment a fejére.Az ízlésünk hasonló volt,mindig tudtuk mit szeretne a másik.Most szegény teljesen leblokkolt.

-Szia!
-Minnie,ő Castiel,a suli szoknyavadásza,Castiel,ő Minnie,aki hamarosan az osztálytársunk lesz.
-Örülök,hogy lesz még egy olyan kis cica mint Candy!Nem is említetted,hogy ilyen kis csini barátnőd van!-mosolygott a a lány fekete szemébe.
-Na,most hogy ez az ismerkedés megtörtént,Castiel,leszel szíves visszamenni a saját szobádba úgy ahogy jöttél!
-Ne hidd,hogy ma még nem fogsz látni!
-Remélem nem...-mondtam,majd az ablakot majdnem rácsuktam az ujjára.
-Te,ez a srác irtó helyes!Nem is gond,hogy költöztünk!Találkoztam egy szívdöglesztő sráccal és a legjobb barátnőmmel egy osztályba járunk!-nevetett és megölelt.
-Nyugi nyufi!Cast is az osztályunkba jár.
-De jóó!-kiáltott örömében és ugrált fel-alá,mint egy Duracell nyuszi.
-Na,most már mehetünk filmezni!-mondtam,majd elindultam lefele.Mikor a filmnek vége lett és a nasink is elfogyott,rájöttünk,hogy nincs több tervünk.Felöltöztünk,majd elindultunk edzésre,amire nagyon nehezen vettem rá kis barinőmet.Egy kicsit sajnáltam,mert túl hamar belezúg a helyes pasikba.Bár ő a helyes pasikra bukik,nem hiszem,hogy beleesett volna Castielbe.Épp a futógépekhez igyekeztünk,amikor belefutottunk a vöröskébe.
-Helló hölgyeim!-köszönt ránk.-Mondtam,hogy ma még összefutunk!
-Én is örülök az újbóli találkánknak!-mondtam kissé keserűen.Nem bírom az ilyen srácokat.
-Elmegyek a mosdóba,egy perc!-mondta Minnie és elindult az említett helyiség felé.
-Miért vagy ilyen rosszmájú te kis szőke ciklon?
-Mert ismerem a magadfajtákat!
-Kár,pedig pont az olyan csajokra bukok,mint te!
-Hát rám aztán várhatsz!Viszont Minnek bejössz!Ő vele nem próbálod meg?
-Aranyos kislány,de nem az én esetem.Inkább az olyan kis angyalok mint te!-karolta át a derekam én pedig ellöktem magamtól.Minnie hamarost megjött én pedig elrángattam a futógépek felé.

5. rész ,,Van köztetek valami?"

-Meg tudhatnánk,hogy ez mi volt?-kocogtatta meg a vállam Kim.
-Semmi különös.Egyszer segített tanulni és az ablakon át mászott be,mert a szobája az enyémmel van szembe és a fán átmászott.
-Már megijedtem,hogy van köztetek valami!-sóhajtott Viola és látszott,hogy nagy kő esik le a szívéről.
-Ettől ne félts!Az én szívem még mindig azé a fekete hajú fiúé!-mosolyogtam.-Na,de ha már tőlem is megkérdeztétek áruljátok el,kinek ki tetszik!
Mondanom sem kell,hogy a legtöbb lány Castiel nevét ejtette ki tökéletesre rúzsozott száján.
-Úgy látom jól kiismertem!Tényleg a suli szívtiprója!
-Hát igen...De ha egyszer ilyen helyes!Ha esetleg meg akarod szerezni vigyázz,mert a többi lány nagyon harcias!
-Nyugi,ilyen sosem fog előfordulni!De kösz a tanácsot!Tényleg,most jut eszembe!Meghívtam pár volt évfolyam társamat is,ha nem baj.Biztos jól össze fogtok barátkozni!
-Kár..Azt hittem pasikat hozol,azért van több matrac!-nevetett Carla.
Hamarosan megérkeztek a barátnőim,Emily,Letti, és Minnie.Igen Minnie.  Talán azért is barátkoztunk össze,mert mindkettőnknek furcsa neve van.
-Ciao csajok!-köszönt a mindig vidám Minnie az osztálytársnőimre.
Gyors bemutatkozás után leültünk tovább beszélgetni.
-Emily,a sulitokban milyen fiúk vannak?-kérdezte Charlotte.
-Nem tudom..helyesek!-nevetett a barna hajú lány,majd Lettire nézett.-Let a pasizógép,ő majd biztos kielégítő választ tud majd adni!
-Most elsorolhatnám a fél sulit...Tanán Canny mesélt valamit valamelyik srácról,hogy ennyire érdeklődtök?
-Igen,valami fekete hajú srácról beszélt,aki Castnál is helyesebb volt...ja te azt sem tudod ki az a Castiel!
-Nem.Kicsoda?-csillant föl a lány szeme.
-Egy hapsi aki az előbb beugrott,de Candy kitessékelte az ablakon,hol be akart mászni!-nevettek a többiek.
-Ejnye Canny!Igazán megvárhattad volna amíg megérkezek!-fenyegetett a mutatóujjával a kékes hajú lány.
-Engem hagyjatok ki belőle!
-Na,tudsz valamit arról a srácról?
-Bocs,nem.Nem kavartam vele,mert tudtam,hogy a legjobb barátnőmnek bejön.A nevét meg ne is kérdezzétek,mert amióta már nem oda jár,el is felejtettem.
-Kár...-mondtam-Pedig jó lenne újra találkozni vele!Tuti,hogy csak helyesebb lett!-álmodoztam.
Majd hirtelen repült egy párna és kialakult a párnacsata.Majd utána a divatról beszélgettünk,amit én kifejezetten utáltam.Hiába vagyok egy szőke kék szemű kis "Miss Tökéletes" a divat ősellenségem volt.Éjfél körül elaludtunk,bár a sötétben a lányok még halkan duruzsoltak.

4. rész Csajos este

A csajokkal szünetbe megbeszéltük,hogy tartunk egy csajos estét nálam.Késő délután felbukkantak a csajok a cuccaikkal itt alvásra.A szobám már elő volt készítve,tele volt matracokkal és nasikkal. Még jó,hogy ilyen nagy szobám van!
-Wow!Jó nagy a házatok!-mondta Melody.
-Hát igen,elég nagy!A folyosó végén találjátok a mosdót,lent a konyha és a nappali van.Itt az emeleten ég apa szobája és egy dolgozó szoba van,de azok be vannak zárva.
Lepakoltak,majd elhelyezkedett mindenki egy számára szimpatikus helyen.Hogy nagyobb hely legyen a szétszórtan elhelyezett matracoknak és babzsákfoteleknek,Kimmel és Rosával az ablak elé toltuk az ágyam.Csak most ne bukkanjon fel Castiel!Bekapcsoltuk a rádiót és halk zene mellett elkezdtünk beszélgetni.
-Meséljetek valamit!Még új vagyok jó lenne,ha a tapasztalaitokból tanulhatnék!-nyitottam egy témát.
-Soha ne kezdj ki Lysanderrel,mert ő az enyém!-kezdte a fehér hajú,lila hálóinges Rosa és közben viccesen fenyegetett a mutatóujjával.
-Igen is!
-Rosa nagyon harcias,ha a pasijáról van szó!-jegyezte meg Carla kuncogva.
-Ha már pasik!-szólalt fel Amber.-Candy,neked ki tetszik?
-Őszintén?Még nem ismerem egyiket se,így igazából még nem tetszik senki.Viszont a régi sulimba volt egy helyes srác,aki tetszett...
-Hogy hívták?
-Arra sajna nem emlékszem,de arra igen,hogy nekem festett barna hajam volt,neki meg természetes fekete.Nagyon helyes srác volt,mindenki bele volt zúgva.A összes csaj a lábai előtt hevert!
-Nahát!Akkor olyan lehetett mint Castiel!
-Nem igazán...Nála helyesebb volt.
-Pff...higgyem is el?-szólt egy hang a hátam mögül.
-Te mit keresel itt?-kérdeztem Castielt,aki az ablakpárkányon ült.Miért nem csuktam be az ablakot?
-Unatkoztam és gondoltam segíteni kell a tanulásban.Helló,lányok!-köszönt a többieknek,akik egy szót sem tudtak szólni.
-Nem lehetne,hogy visszamássz a szobádba,úgy ahogy idejöttél?
-Miért tenném?Itt van a szomszédba egy csomó jó csaj,hülye lennék haza menni!
A problémát egyszerűen megoldottam.Odamentem és rácsuktam az ablakot,majd behúztam a függönyt.

3. rész

Másnap reggel korán értem be a suliba,alig volt bent valaki.Vettem egy szendvicset a büfében és leültem az osztálytermünkbe.Épp zenét hallgattam és bámultam ki üveges tekintettel az ablakon amikor bevágódott Rosa és Viola a terembe.
-Szia!Mizujs?-pattant le elém Rosa,mellé meg Viola.
-Semmi különös.Veletek?-kérdeztem a zenét kikapcsolva,hogy tudjak rájuk is figyelni.
-Tudsz segíteni a algebra háziban?-kérdezte Viola.
-Bocs,de ez az egyetlen gyengém!Én is csak segítséggel oldottam meg.
-És ki segített?-kérdezték szinte egyszerre.
-Castiel.Mert?
A két lány összenézett.Az arcukon látszott az aggodalom.
-Mi van,miért néztek ilyen furán?-kérdeztem.
-Semmi,csak gondolom,hogy ismered a Castiel féle srácokat.-szólalt meg a szerény kis Viola.
-Persze,hogy ismerem!Ne aggódjatok értem!
A nap további része tanulással és egyéb unalmas dolgokkal telt.Hazafele egyedül mentem.




Elnézést,hogy ez ilyen rövid,de korlátozva van az időm! :D

2. rész Hazafele úton.

Épp,hogy csak elindultam hazafele valaki utánam kiáltott.
-Hé Candy!Várj!
Castiel volt az.Ahogy rohant szépen orra esett,pont előttem.Az orrát fogta miközben felállt.
-Jól vagy?-kérdeztem,kissé nevetve és mosolyogva.
-Igen,csak kicsit vérzik.
-Miért siettél annyira?Hiszen nem futottam el!-mondtam szintúgy mosolyogva.Ilyen mosolygós típus vagyok.
-Nem tudom.Csak úgy.Hazakísérhetlek?Úgy is egy fele megyünk!
-Tényleg?Ezt nem is tudtam!-mondtam amikor elindultunk.
-Pedig igen!Szomszédok vagyunk!
-Ezt jó tudni!
-És miért költöztetek ide?
-Apa régen itt lakott,így amikor anya meghalt ide költöztünk,mert itt kapott munkát az ismerőseitől.
Lassan  hazaértünk.Maximum fél órára lakok a sulitól.

-Majd holnap találkozunk a suliban!Szia!
-Még ne köszönj el!Lehet hamarabb is találkozunk!-mondta,majd be is ment a kapujukon.
Kicsit furcsáltam ezt,de nem törődtem vele.Megebédeltem majd a szobámba érve nekifeküdtem az algebrának.Színötös voltam mindig,de az algebrával mindig szenvedtem.Sötétedett amikor kopogtak.De nem az ajtón,hanem az ablakomon!Félve odamentem és kinyitottam az ablakot.
-Hát te?-kérdeztem Castieltől,angolos eleganciával lépett be az ablakomon a szoba ablaka melletti fáról.
-Mondtam,hogy még találkozni fogunk!Meglepődtél?
-Eléggé..Nem szoktam  meg,hogy a most megismert osztálytáraim bemásznak az ablakomon amikor algebrát tanulok!
-Na,akkor a jeles tanulónak is van gyenge pontja!Nem megy a tanulás,kicsi csillag?
-Eltaláltad!De ne hívj kicsi csillagnak,mert megharagszom!-fenyegettem poénosan.
-Igen is,kicsi csillag!Ne segítsek inkább a tanulásban?
-De,kérlek!Itt fogok megőszülni,ha nem segítesz!
-Szívesen!-nevetett.-Viszont annak ára is van!
-Mennyi kéne?
-Csak egy puszi és semmi több!-ölelte át a derekam.
-Te vagy az osztály szoknyavadásza,jól gondolom?
-Jól!Na megkapom a puszit vagy nem?-kérdezte türelmetlenül.
-Majd ha segítettél a tanulásban!Nem bízok benned!
-Felőlem...
Végül elkezdtük a tanulást.Bár Castiel sokat segített,az kifejezetten zavart,hogy a hajamat csavargatja,játszik vele.Aztán amikor már ezredszerre magyarázta el,addigra csak sikerült megértenem.
-Na,megtanultad az algebrát,kérem a fizetségem!
Nevettem,majd egy puszit nyomtam az arcára.
-Most már mehetsz!Szeretnék lefeküdni...
-Velem?-kérdezte perverz mosollyal.
-Akkor másképp mondom,hogy te is megértsd!Aludni szeretnék...Egyedül!Szia!-mondtam,majd az ablak elé vezettem.
-Szia,kicsi csillag!

1. Én,akinek a neve egy cukorka..

Igen,nekem valóban azt jelenti a nevem,hogy cukor.Vagy is Candy a nevem.Nem tudom,hogy jutott eszükbe ez a név,de már mindegy is.A lényeg,hogy Candy. Apával élek,aki (mivel repülőgép-pilóta) nagyon keveset van otthon,így megszoktam az egyedüllétet.Lássuk mit kell még rólam tudni...Ja igen!Szőke hajam van,ezért gyakran kényeskedőnek és hülyének néznek.

Pedig ez nem így van!Mindig jeles tanuló voltam és még a jég hátán is megélek.Mint már említettem apa pilóta,így amikor anya meghalt meg kellett tanulnom gondoskodni magamról.De most ennyi lenne,mert elkések a suliból,már az első nap.Most költöztünk új suliba,így nem akarok rossz pontot szerezni már az elején.Mindig én voltam a kis angyal,most remélem találkozom valakivel aki kihozza belőlem a rosszabbik oldalamat is...

Amint beértem a suliba egyből a terembe mentem.Egyből a szárnyai fogadott egy lila hajú lány,akit Violának hívtak.Az óra elkezdődött és a többi fiú az osztályból még a tanár előtt beslisszolt az osztályba.Egy fiú egyből bevágódott mellém.Vörös hajú és szürke szemű volt.
-Szóval te vagy az új lány?A fene hitte volna,hogy ilyen dögös lesz az új osztálytársunk!
-Castiel!-kiáltotta egy fehér hajú,felemás szemű srác.-Ne mássz rá rögtön szegénykére,még a nevét sem tudod!
Tehát Castiel a srác neve.Látszik,hogy pénzes bajkeverő.
-És akkor mi van?
-Ne is törődj vele,minden csajra rámászik!-fordult hátra egy szép,fehér hajú lány.-Rosalia vagyok!Ez a barom pedig amint hallottad Castiel,a fehér hajú haverja pedig Lysander. Neked mi a neved?
-Candy vagyok.Candy Wings.
Az egész osztály hangos röhögésben tört ki,kivéve Violát és Rosaliát.
-Na,ilyen se volt még!Szárnyas cukorka!-röhögött egy szőke cicababa.
Kezdett elegem lenni az egészből.Amikor bejött a tanár egyből mondta,hogy mutatkozzak be,meséljek magamról.
-Candy Wings vagyok.-itt újabb röhögés tört ki az osztályon,habár a tanárnő próbálta lecsendesíteni őket,nem nagyon ment neki.-Apával most költöztünk ide.Apa pilóta,így amióta anya meghalt szinte én gondoskodom magamról,mert apa sosincs otthon.-itt az osztály mélyen hallgatott.-Mindig színötös tanuló voltam.Nagyjából ennyi.
-Köszönjük!Az osztálytársaival majd megismerkedhet a szünetben.
A szünetben a többiek kérdezgettek anya haláláról,de én nem mondtam róla semmit.Délután,mikor vége lett a tanításnak fáradtan ballagtam hazafele...