Másnap hiába hívogattam Castielt.Nem volt mellettem akkor
sem ,amikor felkeltem.Lebotorkáltam a konyhába,hátha ott van,de csak apát
találtam ott.
-Apa,Castiel hol van?-kérdeztem,mire ő csak szótlanul felém
nyújtotta az aznapi újságot.
-10. oldal.-szólt halkan,majd belekortyolt a kávéjába.
Először nem értettem,majd gyors át futottam a
cikket.Kiejtettem a kezemből az újságot,megremegtem és térdre rogytam.A cikkben
Castiel volt,Jessica mellett.Járnak.Szó nélkül ment el…
Apa felkapott és a kanapéra ültetett.Magához ölelt és
engedte,hogy kisírjam magam a vállán.
-Bármennyire is szeretnék melletted maradni,mennem kell,de
már szóltam a lányoknak,átjönnek.Jó?Sietek!
Elment.Ő is.De róla legalább tudom,hogy visszajön.Egész
testemben remegtem.Kitöröltem a könnyeket a szememből és csak néztem a kezemen
a karkötőmet.Azt,amit tőle kaptam.Nem is voltolyan rég.Megsimogattam a cicát
magam mellett,aki hálásan dorombolt.
20 perc múlva valóban befutottak a többiek:Rosa és
Lysander,Armin Minnievel és még Richi is jött.A lányok levágódta mellém és a
karomat simogatták.Ekkor ismét elbőgtem magam.Végigdőltem a kanapén és arcomat
a párnába fúrtam.Egy kicsit felemeltem a fejem,hogy levegőt kapjak,amikor
észrevettem Richit,aki egy rongydarabbal törölte meg az arcom.Felültem és magamhoz
öleltem az idegen fiút.Némán engedte,hogy eláztassam vállán az inget,s közben
finoman simogatta a hátam.Most mellkasába fúrtam az arcom és meg sem
mozdultam.Egész délelőtt csak ültem,miközben a többiek próbáltak nyugtatni és felvidítani,de én még csak az arcomat sem
emeltem fel.
-Felesleges,hagyjátok.Most ki kell ezt neki heverni.-szólt
Richi.
Igaza van,de nem hiszem,hogy ezt hamar ki lehetne heverni.Amikor
kicsit sikerült lenyugodnom félve,remegve felemeltem a fejem.Mintha attól
féltem volna,hogy szörnyeket fogok látni.Akkor láttam csak mivel törölgették
meg az arcom a többiek:Cast egyik pólójával,amit itt felejtett.Magamhoz öleltem
a szürke pamutdarabot,amiben aludni szokott.A mellettem ülő fiú mosolyogva
megsimogatta a hajam.
-Jobb,Candy?
-Egy kicsit.Köszönöm.
-Meg se kérdezed honnan tudom a neved?
-Nem és nem is érdekel.Nekem az a legfontosabb,hogy te is
mellettem állsz.A többiek?
-Elmentek venni neked valamit,amitől jobb kedved
lesz.Hiába,nem fog hatni.Jól gondolom?
-Ühüm.-bólogattam szomorúan.
-Hé!Ne szomorkodj!Túl leszel rajta,majd meglátod!-szorította
meg a kezem-Majd én segítek!
Halványan elmosolyodtam.Jól esett a törődés.
-Köszönöm.-bújtam hozzá megint.
-Candyy!-futott be a szobába Minnie-Készülődj!
-Még is hova?
-Vidámparkba!Na,mit szólsz?-kérdezte izgatottan a lány.
-Nincs sok kedvem…ne nézz kiskutyaszemekkel,kedvem akkor
sincs…Oké,elmegyek veletek!
-Kösziii!-ölelgetett meg.
Kint-hiába öltöztem föl melegen-csontig hatoló hideg
volt.Busszal mentünk a vidámparkig.Sóhajtozva szálltam le a járműről és menet
közben a talajt néztem.Richi látva,hogy lemaradtam megállt,bevárt és megfogta a
kezem.Csodálkozva néztem a kék szempárba,de nem szóltam semmit…
Így sétálgattunk,kézen fogva.A többieket már rég nem
láttuk,túl gyorsan mentek hozzánk képest.
-Neked mindig ilyen hideg a kezed?
-Nem…Vagy is nem hiszem.Eddig még senki sem mondta,hogy
hideg lenne.Hogy-hogy nem mentél a többiekkel?Nem kérte senki,hogy velem
legyél.
-Ezt értsem úgy,hogy zavar,ha veled vagyok?
-N-Nem,én nem bánom,hogy itt vagy velem,sőt!Örülök neki.Csak
megkérdeztem.
-Nem tudom pontosan.Talán azért,mert segíteni akarok
neked.Meg a többieket már jól ismerem,téged még annyira nem.Csak azt tudom,hogy
te is olyan szoktál lenni,mint Min és Rosa.
-Általában.De nem akkor,amikor másodszor kell csalódnom
abban,akit szeretek.
-Másodszor?Szerencsés.Tudnád hányszor csalódtam én már!
-Azért szerencsés én sem vagyok.Te még nem ismersz sem
engem,sem a múltam…
Csöndben bólogatott.Halkan nézelődve sétáltunk a hóban.A
sötét éjszakában a vidámpark fényei gyönyörűek voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése