35.rész

Reggel a macska keltett fel,ahogy puha kis tappancsaival végigsétált a hátamon egészen az arcomig,ahol kis pofiját hozzám dörgölte.Megsimogattam buksi fejét,aztán át ment a mellettem békésen alvó Castiel arcához és orrát az övéhez nyomta.Kinyitotta a szemeit,de még kicsit hunyorognia kellett.Aztán a macskát él kézzel megfogta,a padlóra helyezte és visszadőlt aludni.Hagytam,hisz' biztos fáradt.

Egy fél óra múlva azonban eluntam magam és elkezdtem az egyik vörös tincsével játszadozni.Csavargattam és néha-néha végigsimítottam az arcán,mire megmozdult,de durmolt is tovább.
-Szivi,ezt hagyd abba,légyszíves!-kapta el a csuklóm egy ilyen "akcióban".
-Rendben,bocsi.Csak kicsit unatkozom.
-Miért nem mész le?Apukád a végén azt hiszi fogva tartalak.-mosolygott.
-Mert én veled akarok lenni!
-Akkor gyere,bújj ide!-nyújtotta ki a karját.
-De én nem vagyok már fáradt!
-De én igen.Naa,gyere ide piciim!
A kiskutya szemeknek nem tudtam ellenállni.
-Amúgy meg...Boldog karácsonyt,kis ördögöm!-suttogtam a fülébe.
-Neked is!-mosolygott-De látom nem hagysz,szóval csak neked fölkelek!
-Akkor,odaadhatom az ajándékod?
-Rendben,de előbb én!-nyújtott felém egy kis dobozt.
Kinyitottam a kis dobozkát.Egy ékszerszett (gyűrű,karkötő,nyaklánc) volt,benne kis fekete kövekkel.Mindegyiken kis,szív alakú medál volt,plusz a gyűrűbe még kér C betű is volt vésve.Egy-két könnycsepp lecsordult az arcomon,de mire észbe kaptam Cast már föl is csatolta rám az ékszereket.
-Na,tetszik?
-Igen,gyönyörűek!De..én nem vettem neked ilyen drága ajándékot...
-Nem is kell!Örülök,hogy ez tetszik!-nyomott csókot a számra.
Elővettem az ő ajándékát és szemlesütve adtam oda neki.
-Köszönöm!-ölelt magához.
-Tényleg örülsz neki?
-Még szép!Így nem kell attól félnem,hogy miközben alszol valami idegen bejön.Megnyugtat,hogy így biztonságban vagy..és..hogy bízol bennem...még a történtek után is...-sütötte le a szemét.
Ajkunk megint forró csókban forrt össze.
-Gyere,menjünk le enni!Legalább megmutatom apának az ékszereket!-nevettem és magammal húztam.
Lesiettünk és én apa nyakába ugrottam.
-Na,micsoda lelkesedés!Nahát,de csinos valaki?Eddig is megvolt ez az ékszer-szetted?
-Nem,most kaptam!-mosolyogtam és megfogtam szerelmem kezét.
-Gondoltam,mert én biztos nem vettem neked ilyen drága ékszereket!-nevetett.Úgy látom ma jó kedve van.
-Tegnap rendben hazaértél?-fordult vöröske felé.
-Igen,csak a nagy hó miatt elakadtunk.
-Akkor jó.
Az egész napot lustálkodással töltöttük.

Szilveszter.Castiel koncertezik,így mi azt nézzük a többiekkel,s közben várjuk az éjfélt.
Már hajnal 3 és a koncertnek is vége lett 1 óra felé.Most már lassan vissza kell érniük...