-Felébresztettelek?
-Igen,de nem baj.Miért jöttél?
-Csak megszoktam,hogy ha nem tudok aludni a nővérem szobájába megyek és leülök az ágya mellé.Olyankor mindig megfogta a kezem és ez megnyugtatott.
-Van nővéred?
-Volt...Meghalt autóbalesetben.
-Sajnálom.-simítottam végig az arcán,mire megint összerezzent.Egy 5 perc kínos csend után megkérdeztem:-Castiel,téged bántanak otthon vagy máshol?-riadt szemmel és falfehér arccal nézett rám.
-Nem.Néha összekapunk a tesómmal,de nem szokott senki bántani.Miért?
-Csak mert úgy megijedtél,amikor megfogtam az arcod.
-,,Szegény!Milyen traumákat kellett átélnie!Annyira tudom sajnálni!Biztos,hogy nem színészkedik,ez ahhoz túl őszinte!"
Lassan megfogtam a kezét és megszorítottam.Most egészen más volt,mint a suliban.Ott játszotta az erős és törhetetlen szívtiprót,most meg mintha egy törékeny lelkű kisgyerek lett volna.Nem szeretem az olyanfajtákat,mint amilyennek adja magát,de nem megyek el mellette anélkül,hogy ne segítenék a baján.Megsimogattam a kezét.
-Castiel...Nem fekszel ide mellém?-a fiú döbbent arccal nézett rám.
-Candy,nem úgy volt,hogy éppenséggel utálsz engem?
-Csak akkor ha nyomulsz.Most megmutattad,hogy rendes is tudsz lenni.Na,jössz?-húzódtam félre.
Felállt,egy kicsit tétovázott,majd befeküdt mellém az ágyba.Óvatosan betakartam az egyébként tisztes távolságban maradó fiút.Ő csak nézett a bús szürke szemeivel.
-Ennyire bízol bennem?-törte meg a csendet.
-Igen,hisz' te is bízol bennem.
Fogtam a kezét és simogattam az arcát.Egy kicsit úgy éreztem,mintha a testvérem lenne.Csak figyelt és hagyta a nyugtató érintésemet.Lassan közelebb jött hozzám és megölelt.Egy kicsit meglepődtem,de hagytam.Castiel mint valami kisgyerek,úgy bújt oda hozzám.Reggel már nem volt a szobámban,de még a házban sem.Gondolom kora reggel hazament.A csípős,ködös reggelre való tekintettel egy koptatott farmert és egy garbót vettem fel.Mikor beértem egyből a büfé felé vettem az irányt,mert akkor esett le,hogy nem is reggeliztem.Castiel szokás szerint ott állt és két gólyát szédített.Először csak a szememet forgattam,de amikor odaértem rájöttem:már nem tudok rá olyan utálattal nézni,mint eddig.Elvettem a kávét és a szendvicset,majd elindultam a terem felé,ahol Violához és Rosához csatlakoztam.Főleg a divatról beszélgettünk.Úgy általánosságban telt el a nap.Dupla tesi előtt (ez volt az utolsó két óránk) a tanár bejelentette,hogy vigyünk pulcsit és innivalót,mert fölmegyünk a pályára futóversenyt rendezni.
-Ilyen időben?Normális ez a Mrs.White?-kérdeztem az öltözőben a lányoktól.
-Igazad van!Szörnyű idő van kint!
-Az már a te bajod,hogy ilyen rövid shortot hozol magaddal tesire!-nevetett gúnyosan a szőke Amber,aki térdig érő cicagatyát viselt.
-Ne is törődj vele!-tette kezét a vállamra Iris.-Legalább jobban be fosz jönni a fiúknak!-nevetett.
-Én is ettől félek!-nevettem a többiekkel együtt,majd kimentem az öltözőből.
A fiúk javában ökörködtek,mi meg néztük őket.A tanár bejött és kiterelt minket az udvarra,majd ráirányított minket arra az útra,ami a pályához vezet.Kifulladtunk amint felértünk, és ezek után még futóversenyezzünk is!Két csoportra oszlottunk és rajthoz álltunk.A fiúk szurkoltak nekünk.Végül Kim nyert,bár gondoltam,hiszen elég sportos.Szegény kis Minniem utolsó lett.Leültünk a fa tövébe és iszogattuk a maradék üdítőnket.Közben a fiúk is majd kifulladtak a nagy hajtásban.Min elment,hogy Alexyvel és Arminnal beszélgessen én pedig éppenséggel megfagytam a rövidnadrágomban.Amikor a tanárnő ki hírdette a verseny eredményeit csak bámultam magam elé.Hirtelen azt éreztem,ahogy meleg kezek simítják végig a fagyos,fedetlen combomat.Összerezzentem,majd felnéztem.Kentin terített be a pulcsijával.
-Meg fogsz fázni!-mosolygott rám.
Az őt közben Kentin végig nevetetett.Az öltözőben mindne lány kész volt,amikor én bementem,ugyanis Mrs.White-nak segítettem a szertárban pakolni.Épp a cipőmet vettem le,amikor valaki benyitott.Fel sem emeltem a fejem,már lehúzott a kispadról,ami a zuhanyzóban volt (mert mi lányok nem fértünk el az öltözőben,ezért én és néhány társam a zuhanyzóba szorultunk).Erősen megszorították a csuklóm és egy erős kéz ragadott meg.A testem egy másik testhez simult és elöntött a forróság.Pár pillanat volt ez az egész,de úgy éreztem,hogy órák hosszat ott ülök,amikor az a valaki megcsókolt.A szívem majd kiugrott a helyéről,a testem egyre többet akart abból a csókból,amit azt sem tudtam kitől kaptam.Azonban hiába akartam többet,szabadulni akartam,ezért négykézlábra álltam,de továbbra se engedtem el a vágytól forró ajkakat.De nem tudtam felállni,mert egy kéz tapadt a fenekemre és visszahúzott.A korábban gyengéd,de mámorító csókolózás elvadult.Eldőltem a csempézett padlón és az idegen pólóját markolásztam.Ahogy közelebb kerültünk egymáshoz,megéreztem egy ismerős illatot.Kinyitottam a szemem és megláttam a vörös hajú Castielt.Beletúrt a hajamba és mohón,követelőzően csókolt.Óvatosan felhúzott,de egy pillanatra sem engedett el engem.A kezemet szorította ,hogy ne tudjak elmenni.Levegőt szinte alig kaptam.Szorosan magához szorított,úgy,hogy testünk MINDEN EGYES porcikája összesimuljon.
-Castiel!-kiáltottam rá.
-Ugyan,ne mondd,hogy nem tetszett!Látom az arcodon,hogy élvezted!-huncut mosoly jelent meg a szája szélén.
-Nem mondtam,-pirultam el-de,most inkább menj ki!Ha a tanár itt talál ízekre szaggat!
-Azt hittem valami fejmosást találsz ki nekem!-nevetett.
Amikor kiment gyors átöltöztem és siettem haza.Tanulás után Minnie átjött,hogy együtt nézzük meg a kedvenc filmünket.
-Mi az Candy?Olyan furának tűnsz!Amióta hazaértél máshogy viselkedsz!-szólalt meg a reklámszünetben,amikor újabb adag nasit hoztam be.-Történt valami?
-Nem semmi.És veled?Úgy látom nagyon jól kijössz Arminnal!
-Igen,eléggé.Helyes srác,csak kicsit kocka.Meg kell tanulnom a kocka nyelvet!-nevetett.Min mindig egy örök vidám lány volt.A csengő dallamost jelzése szakította meg a beszélgetésünk.
-Hát te?-kérdeztem döbbent arccal Castieltől.
-Gondoltam átugrok!-közelebb hajolt a fülemhez-Folytathatnánk,amit a suliban elkezdtünk!
-Felőlem jöhetsz,Minnie biztos örülni fog!-mosolyogtam és hálát adtam magamban a barátnőmnek,hogy megmentett.Ha nem lenne itt,megint elveszteném a fejem és egyszer emiatt már pórul jártam.
-Szia Cast!-köszönt Minnie amikor beléptünk a nappaliba.-Canyhez jöttél?
-Fogjuk rá...
-Akkor én lépek is!Anya hívott,hogy menjek vele bevásárolni.Sziasztok!-majd eltűnt a bejárati ajtón át.
he te ott a gép előtt folytasd ezt is ugy mint a másikat :D de gyorsan te kis cápafej :D :D :D és remélem hogy tutod hogy ki vagyok én a te zsanid vagyok .. igen az a zsani a facebookos :D :D
VálaszTörlés